Edukasaun & Formasaun

Edukasaun & Formasaun

ZEESM TL sei buka atu aumenta oportunidade ba edukasaun no formasaun ba nia sidadaun ida-ida iha sira ida-idak nia nivel, no liuhosi investimentu ba sira, atu asegura oportunidade edukasionál ba jerasaun sira-hotu bá oin.

Atu hadi’ak oportunidade sira ba edukasaun hela hanesan dezafiu kompleksu no ezije kombinasaun esforsu loos hosi área governu ida-ida. Ekonomia forte liután sei hamosu oportunidade ba formasaun profisionál, rede estrada nian ne’ebé di’ak liután sei fó dalan ba labarik sira atu bá-mai eskola liuhosi maxibombu envezde la’o ain de’it kilométru barak iha estrada ladi’ak, sistema agrikultura di’ak liután sei fó dalan ba labarik idade eskola primária sira atu iha tempu barak liután atu atende ba serbisu eskola nian, falta bee no sentina funsionál signifika katak labarik-feto idade boot liután, sei labele bá eskola durante sira-nia tempu raan-fulan. Iha ona jerasaun joven no barak liután ne’ebé sei tuirmai, no nune’e atu bele hetan benefísiu hosi estrutura demográfiku ne’e, detallada ona iha website ne’e, jerasaun oinmai ne’e tenke hetan edukasaun.

Iha dezafiu barabarak. Maske eskola mak gratuitu, iha despeza seluk tan barak hanesan sapatu no livru sira ne’ebé iha folin, iha estimativa katak literasia mak entre 30% no 43%, no ida ne’e signifika katak maske inan-aman sira kuaze tomak iha hanoin favorese ba edukasaun karik sira sei labele tulun sira-nia oan atu kompleta sira-nia deverdekaza. Edifísiu eskola sira presiza hadi’ak barak. Susar mós atu asegura profesór kualifikadu no bolsa-estudu ba estudante sira-ne’ebé hatudu abilidade di’ak mak susar atu hetan. Atu fornese hahán di’ak ba estudante sira hodi hametin katak sira bele estuda ho di’ak mós sai dezafiu xave ida.

Map of Schools in Oé-Cusse, Timor-Leste. Credit: Rui Da Silva Pinto

Hadi’ak sira

Kondisaun ladi’ak iha eskola sira mak hetan resposta liuhosi harii no hadi’a uma sira. To’o ohin-loron eskola 24 mak hadi’a fali ona. Formasaun ba profesór sira la’o seidauk hotu no iha mós programa literasia ba adultu sira.

Hahán mak fornese ba eskola sira liuhosi sentru ortikultura lokál sira no liuhosi sistema edukasaun rasik nia sistema distribuisaun. Ita-boot bele lee liután kona-ba ida-ne’e iha ami-nia seksaun agrikultura.

Edukasaun ne’e ka para de’it iha eskola no nune’e atu hadi’ak ekonomia Oé-Cusse nian ita presiza lubuk espesialista profisionál. ZEESM buka hela atu asegura katak ema ne’ebé serbisu iha Oé-Cusse fó formasaun ba ema ne’ebé iha ona ne’ebá no buka bolsa-estudu ba ema ne’ebé kualifikadu ona. Médiku rua sei kompleta sira-nia formasaun atu sai kardiolojista, estájiu tékniku sira iha sentrál elétrika la’o dalan ona atu sai enjeñeiru, no arkitetu ida hosi Oé-Cusse tulun hela prosesu dezeñu ba ami-nia aeroportu internasionál foun.

Sistema edukasaun

Sistema edukasaun sei iha nivel oioin, estudante sira tuir pré-eskola, eskola primária no pré-sekundária iha sira-nia vila rasik. Eskola sekundária mak hetan iha sentru urbanu sira. Iha eskola públika no privada, no relijioza sira iha Oé-Cusse. Iha pré-eskola relijioza privada ida, eskola primária privada lima, eskola pré-sekundária privada ida, no eskola sekundária privada ida, restu sira lista iha kraik mai mak eskola públika ne’ebé administra liuhosi RAEOA.

Iha sistema públika, iha pré-eskola 13, eskola primária 58, eskola pré-sekundária 9, eskola sekundária 3, eskola vokasionál ida ba teknolojia & jestaun no eskola vokasionál ida ba agrikultura. Lian-Baikenu no Tetun mak uza iha pré-eskola sira, enkuantu Portugués mak aumenta iha eskola primária. Eskola sekundária sira uza lian-Tetun, Inglés no Portugués.

Iha tinan 2016 iha totál estudante na’in 23,744 iha eskola hotu-hotu (eskola públika no privada) hosi pré-eskola to’o sekundária iha Oé-Cusse: estudante na’in 774 iha pré-eskola sira, na’in 15,109 iha eskola primária, na’in 5,932 iha eskola pré-sekundária no na’in 1,929 iha eskola sekundária sira.

Iha fulan Maiu 2017 iha ona estudante na’in 25,661 iha eskola sira-hotu ne’e (eskola públika no privada) hosi pré-eskola to’o sekundária iha Oé-Cusse. Iha labarik-feto na’in 417 no labarik-mane na’in 425 ne’ebé tuir pré-eskola, labarik-feto na’in 11,224 no labarik-mane na’in 11,158 ne’ebé tuir eskola primária & pré-sekundária no labarik-feto na’in 1,192 no labarik-mane na’in 1,245 iha eskola sekundária sira.